Dél-Csehország ékszerdobozát, a Moldva kettős kanyarulatának partján emelkedő Cesky Krumlovot nyáron különösen érdemes felkeresni. Ilyenkor nemcsak lábunkat lejárva barangolhatunk a dimbes-dombos utcákon, tereken, várudvarokon, hanem túrakenuba ülve a folyó felől is szemügyre vehetjük a világörökség részeként nyilvántartott rendkívüli hangulatú és szépségű városkát. Este pedig igazi romantikus színházi élményben lehet részünk. A város fölött elterülő hét hektáros kastélypark valódi kuriózumot rejt magában. Itt található a világhírű forgónézőteres szabadtéri színház, amely július 23-28. között hat estén át Mozart Don Giovannijának ad otthont.

A népszerű opera több szempontból is érdekes lehet a nyári fesztiválok kedvelőinek. Rendezője az Oscar-díjas Jirí Menzel, a koreográfus pedig a magyar Egerházi Attila, aki ugyancsak ezen a színpadon július 14-18. között Mendelssohn Szent Iván-éji álom című balettjét koreografálta nagy sikerrel.

További információk: www.revolvingtheatre.com

Cesky Krumlov nevezetességei és egyéb infók:

A város 510 méter magasan, a Moldva folyó dupla kanyarjában fekszik: az egyik „félszigeten” az Óváros található a plébániatemplommal, a másikon pedig az „iker-óváros” a várral.
A krumlovi vár a prágai Hradzsin után Csehország második legnagyobb vára. Öt udvarból és negyven épületből és egy hét hektáros kastélyparkból áll. A 14. századtól egészen a 19. századig folyamatosan építették, bővítették, de a mai elrendezését a reneszánsz időkben, a 16. század elején végzett nagy átalakításkor nyerte el a gazdag Rosenberg család uralkodása alatt, akik a cseh arisztokrácia és értelmiség megbecsült és nagyhatalmú tagjai volta, több rangos tisztséget is betöltöttek.

A város egyik jelképe az 54 méter magas kör alakú vártorony. A hatemeletes torony az alsó vár belső udvarán található, tetejéről szép kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre.

A Rosenbergek jelképe a rózsa és a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini (= nőstény medves) nemesi családhoz, ezért a várban a 16. századtól tartottak medvéket. Az „élő címereknek” először az udvarban volt ketrecük, majd a 18. századtól kezdve a mai napig is a várárokban tartják őket. A Rosenbergek ősi származásukat szerették volna kihangsúlyozni, ezért volt a medvéknek fontos szerepe.

Krumlov másik fontos jelképe a Szent Vitus-templom. A háromhajós épületet a 14. században építették, majd a 15. század elején átalakították. Ebből az időből származnak a gótikus freskómaradványai is. A főhajóban áll Rosenberg Vilmos és felesége reneszánsz mauzóleuma.
 

A főtéren álló régi városházát 1580-ban építették, két régebbi gótikus ház egybeépítésével. Homlokzatán Csehország, Cesky Krumlov, a Rosenbergek és a másik fontos család, a Schwarzenbergek címere látható.

A városban, az egykori sörház épületében működik az Egon Schiele Művészeti Központ, ahol az állandó Schiele kiállítás mellett a fiatal kortárs művészek alkotási is megtekinthetők. A festő szeretőjével pár évig Krumlovban élt (édesanyja is krumlovi lakos volt), de a város lakói kidobták őket zülött életmódjuk miatt. Schiele emléke ma már fontos a városnak, sok helyen megvásárolhatók képeinek reprodukciói.

Krumlovban a 13. századtól folyamatosan működött sörfőzde. Az Eggenberg család 1625-1630 között – miután a birtokába jutott a város – sörgyárrá alakított egy folyóparti épületet, amely azóta is, megszakítás nélkül sörgyárként üzemel. A Schwarzenbergek 1719-ben modernizálták és barokk stílusban építették újjá. A szocializmusban államosították, 1991 óta van ismét magántulajdonban  Eggenberg sörgyár néven.

Cesky Krumlov történelmi negyedét az UNESCO 1992. december 13-án a világörökség részének nyilvánította. A Moldva 2002-es áradása komoly károkat okozott a városban, a partmenti házak földszintjét teljesen elöntötte a víz. A nagyszabású helyreállítások után ma már újra a régi pompájában várja turisták millióit a világ minden tájáról.

A város hivatalos honlapja magyarul is megtekinthető: www.ckrumlov.info/php/hu