Egyszerre három vulkán lövellt hamuoszlopot a Kamcsatka-félszigeten: a Sivelucs, a Kljucsevoj és a Karimszkij tűzhányóból feltörő hamuoszlopok több kilométer magasak. A repülőgépeknek el kell kerülniük a vidéket, mert a hamurészecskék kárt okozhatnak a hajtóművekben. A lakosságot és a turistákat nem fenyegeti veszély.

Az Orosz Tudományos Akadémia helyi geofizikai szolgálatának közlése szerint a Sivelucson több kitörést is regisztráltak, a legnagyobb a tengerszint felett 5 kilométernyi magasságba lövellt fel. Emellett több mint 300 szeizmológiai eseményt észleltek, a fő kráterben növekedő kupolánál pedig hőanomáliák jelentkeztek.

A Kljucsevoj szintén több hamufelhőt okádott, s ezek közül a legmagasabb szintén 5 kilométerrel emelkedett a tengerszint fölé. A gázokból és hamuból álló felhő a vulkántól délkeleti irányba, közel 200 kilométer hosszan terült szét, s hamu hullott a legközelebb lévő Kljucsi településre.

Éjszaka egyébként folyamatosan megfigyelhető a fő kráter feletti fény, és hogy a vulkán mintegy 500 méternyi magasságba izzó lávát okád, amely lefolyik a hegy oldalán.

Kamcsatka a Pacifikus-hegységrendszer részeként alakult ki, amint a csendes-óceáni-kőzetlemez az eurázsiai-kőzetlemez alá bukott, s ez erős vulkáni tevékenységet hozott létre a környéken. A tektonikus mozgás ma is észlelhető, így a Csendes-óceán környékét ölelő tűzgyűrű részeként Kamcsatkán is jellemző az aktív vulkáni tevékenység és a földrengések.

Kamcsatkán 160 vulkán található, ebből 29 aktív, közülük 19 szerepel a világörökség listáján. A Kljucsevszkaja Szopka (4750 méter), Kamcsatka és az egész eurázsiai térség legmagasabb működő vulkánja, míg a legaktívabb a Kronot. A félsziget közepén terül el a Gejzírek völgye, amely Eurázsia egyetlen ilyen képződménye.

A Sivelucs a legészakabbi működő vulkán Kamcsatkán, s tőle 45 kilométerre terül el az ötezeres lakosságú Kljucsi település.