Saját bevallása szerint minden harmadik honfitársunknak egyáltalán nincs szabadideje – hangzott el nemrégiben egy Budapesten rendezett konferencián. Ha mégis akad elütni való idő, leginkább a barátokkal vagy kertészkedéssel töltjük, míg külföldön a delfinszámlálás és a plázajogging is dívik. Magyarországon egyre többet költünk szervezett társasutazásokra is.

A szervezett társasutazásra, illetve a szabadidős és kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások nőttek a legnagyobb mértékben az elmúlt években – hangzott el a Magyar Fogyasztó című szakmai folyóirat által szervezett konferencián. Az utóbbi öt évben egy háztartás éves kiadásaiból összességében 8 százalékot fordít szabadidős és kulturális tevékenységre.

A szabadidős tevékenységek közül az első helyen a barátokkal közös időtöltés áll. Barátokkal elsősorban a diákok, a 15-44 évesek, a férfiak és főként az egyedülállók járnak össze. A rokonlátogatás viszont kötelességnek számít és korántsem pihentető cselekvés – derült ki egy tavaly készült kétlépcsős felmérésből.

Ezután következik a kertápolás, a növénygondozás, majd a főzés, az új receptek kipróbálása, főként a nők és az idősebbek körében. A zenehallgatás és a tévézés tipikus háttértevékenység lett – ismertette a felmérést Kozák Ákos, a Gfk Hungária Piackutató Intézet szakértője. A megkérdezettek fele gyakran internetezik szabadidejében.

A 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés felosztás felbomlóban van. Összefolynak, egybemosódnak a különböző tevékenységek – mutatott rá előadásában Puczkó László, a Xellum Kft. képviseletében. Bár az elmúlt évek alatt jelentősen csökkent a munkára fordított idő, ezt sokan nem érzékelik – sőt, az állampolgárok egyharmada úgy gondolja, egyáltalán nincs szabadideje. Mindenki elérhető nyaralás közben is, üzleti ügyekben utazás közben is mobiltelefonál, ugyanakkor sokan otthonról dolgoznak.

A romló hitelfelvételi lehetőségek közepette a szabadidő egyre inkább veszít jelentőségéből, a munkavégzés szükségszerűen szabadidőnk rovására növekszik. Hogy ez miként érinti – vagy érinti-e – az embereket, az attól is függ, felsővezetőről, vállalkozóról vagy dolgozó családanyáról van szó – fejtegette Kozák Ákos, aki már könyvet és számos tanulmányt is írt e témáról. A szakértő prognózisa szerint a nagyobb külföldi utakról mondanak majd le a magyar emberek elsősorban, a belföldi wellness-hétvégék javára.

A konferencián szó esett arról is, hogy egyes országokban melyek a jellemző szabadidő-eltöltési formák. E tekintetben különös – és sokszor drága – hobbik válnak népszerűvé, mint például a delfinszámlálás, a túlélőtúra, vagy az olcsóbbak, mint a kora reggel még néptelen plázákban való joggingolás vagy éppen Japánban az úgynevezett kert-share. Mivel a japán nagyvárosokban nagyon kicsi a szabad, természetes földfelület, a pici kerteket is beosztják egymás között a lakók, hogy ki mikor kapálgathatja, gondozhatja – kikapcsolódásképpen – a zsebkendőnyi földet.